Az est házigazdája, Nagy Gizella a blog bemutatkozó szövegét hívta segítségül, hogy beszéljen a Toastmasters szervezetéről és a győri klubról. Ha még nem ismertek minket, itt elolvashatjátok: https://toastmastersgyor.blog.hu/2018/11/27/bemutatkozas_6075

Bemelegítésként nyelvtörőket gyakoroltunk, aztán elmondtuk a mellettünk ülőnek milyen jó dolog történt velünk aznap.

Ezután szerepvállalóink bemutatkozása következett, akik azt biztosítják minden alkalommal, hogy könnyedén folyjon az este, „akár egy smoothie”. Szavazatszámlálónk, Kovalovszki Márton Pandora szelencéjébe gyűjtötte szavazatainkat. Időmérőnk, Biczó Zoltán egy verssel figyelmeztetett minket az idő múlására:

„s ha mégis elmúlt az óra,
ne nézz a mutatóra,
ő önmaga körül forog, pereg,
kaszájával legyint s odalesz fejed.”

Ez alkalommal egy beszédet hallottunk, melyet Szabó Krisztián tartott „TEAL – Szervezetek evolúciója” címmel. Értékelője elmondta Krisztiánról, hogy számára a Toastmasters segítséget ad, hogy bátrabb legyen, ezen kívül jó közösséget, és fejlődési lehetőséget biztosít. Számára a legnagyobb kihívás önmaga megismerése, hogy jobb vezetővé válhasson. Ez beszédében is visszaköszönt, Krisz elmondta, hogy ő milyen típusú vezető, majd ismertette a szervezetek különböző formáit, melyeknek elnevezése egy-egy szín volt. A legideálisabb szervezeti forma színe a teal (kékeszöld), mely a többi forma előnyeit egyesíti magában. Krisz felhívta figyelmünket, hogy vezetőként és alkalmazottként is fontos, hogy felismerjük ezeket a szervezeti formákat.

A szavazás a beszédekre most elmaradt, a legjobb beszélő így Szabó Krisztián lett. Gratulálunk!

A rögtönzésvezető, Békés Anita tanulságos meséket hozott nekünk. Ezeket ő olvasta fel, és a rögtönzőknek beszéd nélkül, csak testbeszéddel, mozgással kellett eljátszaniuk a hallott történeteket. A mesék fákról, női mesehősökről, és mesebeli állatokról szóltak. A szavazást a szamár és gazdájának szerepébe helyezkedő Biczó Zoltán nyerte. Gratulálunk!

Az est házigazdája, Gizke volt Krisztián értékelője is az est folyamán. Miután elmondta értékelését, visszaült székére. Annyira beleélte magát szerepébe, hirtelen elfelejtette, hogy ő a házigazda, és tovább kell vezetnie az estet. Az is elő szokott fordulni, hogy egy előadó elfelejti a beszéde egy részét. Hibázni jó. Ne kudarcként éljük meg a hibákat, hanem fejlődési lehetőségként. Ha kívülről nézünk másokat, ahogy hibáznak, vagy ha mi követünk el hibákat, felismerhetjük saját gyengeségeinket, és tanulni tudunk belőlük.

Schneider Évi - Toastmasters Retorika klub Győr, titkár